Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pável Márta Betegség vagy életvédő a normális „mikromániásság”?

2018.02.15

Pável Márta

Betegség vagy életvédő a normális „mikromániásság”?

          Sokan olyan fóbiában szenvednek, hogy mindent törölgetnek, lemosnak, kézmosásra több időt pazarolnak, mint kellene stb. Most nem ilyen kóros esetekről beszélek, mert bizonyos fokig normálisan megélt „mikrománia” életmentő is lehet. Nekem az a normális, ha vigyázzunk a környezetünkben lévő szennyezésekkel, és arra is, hogy mennyire visszük be a lakásunkba.

          Az egy nagyon fontos kérdés például – részemről –, – és ettől nem érzem magam mikromániásnak –, ha ülök a villamoson vagy a buszon – tudván, hogy előttem milyen ruhában, milyen koszos emberek ültek oda, s van úgy, hogy pisis a szék, vagy bűzlik –, amikor hazamegyek, nem ülök le sehova sem, hanem egyből levetem és megy mosásba. Ha kabát vagy nadrág, elkülönítem, ha még párszor (egyszer) felveszem, de mielőtt szekrénybe elteszem, kimosom. A lakásban már teljesen másfajta ruhákban járok, ugyanez áll a cipőre is, amit a folyosón kell hagyni. A lakásban mezítláb vagy megfelelő papucs használatával járkálunk, ugyanis a különböző fertőzések, a köpködés, a különböző állati székletek, a férgek stb. a cipőre tapadnak, ha beviszem a lakásba, akkor már nem tudok annyit takarítani, hogy tiszta legyen.

 Számomra az ágy, amiben az ember alszik, az valamiféle szentély, mert oda csak megfürödve lehet menni. Viszont elképedve látom, hogy sok ember utcai ruhában lefekszik az ágyára. Sőt filmekben látni olyat is, hogy a cipőjét is felteszi, ettől a hajam is égnek áll, erre nem tudok mit mondani. Ez számomra igen nagy egészségügyi kulturálatlanság. Vannak dolgok, amikre nem figyelnek eléggé pl.  a számítógépek billentyűzete, az egér alig kerül tisztogatásra, pedig ezen is rengeteg kórokozó lehet, kb. annyi, mint a WC-n. Ilyen a bevásárlókocsik fogantyúja is, gondoljuk végig, mikor mosták le azokat.

 Olvastam egy cikket; mennyire fertőzöttek a liftek gombjai. Igen, a liftek gombjait (gondoljunk a kórházakra…) mindenki megnyomhatja, akármilyen beteg vagy koszos is. Lehet, fertőzöttebb, mint az illemhely. De ilyen lehet többek közt a járművek jegykezelő automatája, akár kapaszkodója stb. Így erősen javasolt, ha hazaérnek legelsőnek alapos kézmosás, majd – amint említettem – a ruha, cipő levétele legyen.  Tehát ezeket a szokásokat – ha még nem voltak gyakorlatban… – feltétlenül be kell vezetni. Én mindig azt tartom szem előtt, és arra tanítottam a gyerekeket, a fiatalokat, hogy a lehető legkevesebb dolgot fogjanak meg jártukban- keltünkben, és ne dörgölőződjenek hozzá mindenhez. Mert mint egy porrongy, úgy szedik fel a koszt. 

Sokszor látom, hogy áruházakban a pénztáros a kezével dörzsölgeti a szemét, vagy megnyalja az ujját. Hogy még semmi baja sincs, az egy csoda, pedig ilyenekre is figyelni kellene.

Visszatérve; szintén lehet olvasni, hogy az új ruhát, ha megvesszük, azonnal ki kell mosni. Így van. Okai sokfélék. Amerikában járva kíváncsiságból bementem egy főként színes bőrűek által fenntartott és látogatott áruházba.  Elképedve láttam, hogy a termetes hölgy a ruhát, ami nem tetszett neki, úgy ahogy volt odadobta a ruhatartó alá a földre. Majd utána jöttek az eladók, megfogták, és ezeket a ruhákat szépen visszarakták a fogasokra. Ergo az eladók egyik fele azzal foglalkozott, hogy a vevők után – akik ledobálták a ruhákat… – , visszatették.  

Az egy nagyon nagy téveszme, hogy amit a boltban veszünk, az tiszta, és ezt nem kell kimosni. De nagyon is ki kell mosni, még akkor is, ha nem bontották ki a zacskóból és nem húzkodták meg a földön. Azért is kell kimosni, mert amikor ezeknek a ruhák anyagainak az elkészítése folyik, akkor különböző, nagyon kemény vegyszerekkel kezelik/érintkezik, és már láttam olyan embert, akinek a vadonatúj ruhától tiszta piros lett a bőre vagy elszíneződött.  Amikor varrják a ruhát, akkor az anyagát ide-oda dobálják, különböző kezeken megy át a csomagolóban is.  Tehát egyetlenegy ruhát sem szabad anélkül felvenni, mielőtt ki nem mossuk.

Gond lehet a mosógéppel is, az öblítővel is akár. Azt gondolom, variálni kell a dolgokat. Minden 3-4. mosásnál az öblítőszer helyett be kell iktatni az ecetes öblítést, nagyon szép tőle a ruha. Ez egy normális egyensúlyt képez. Azért, hogy a ruhának ne legyen dohos vagy állott szaga, minden alkalommal a mosószerhez folyékony fertőtlenítőt öntök – lehet citromillatú fertőtlenítőszer –, nem sokat, durván egy evőkanálnyit használok, és a mosószerbe öntöm bele. Ez nem fehéríti ki a ruhát, viszont nem lesz kellemetlen szaga, amit aztán nehéz kiirtani a ruhákból, így már prevenciónak is jó. Tehát mindig teszek bele, és ezzel megelőzőm a szagokat és fertőtlenítem a gépet is.

Vannak kevés erőfeszítéssel megtehető dolgok, ugyanakkor a túlzott félelem is káros. Középút kell ebben is. Amiket leírtam, ezek azok a minimumok, amit egy embernek kevés erőfeszítéssel meg lehet tenni, és ugyanakkor nem kell másik oldalról állandóan rettegni, mert a dolgok egyrészt kikerülhetetlenek.  

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Cikk

(Sas, 2018.02.16 17:06)

Köszönöm!

Cikk

(Rizi, 2018.02.16 05:26)

Sokat tanultam belőle, köszönöm!

Hasznos

(Nikodémus, 2018.02.15 16:30)

Köszönöm, nekem hasznos volt, én gyakran hanyag vagyok ezekben a dolgokban.