Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pável Márta hittanár Észrevételeink Scorsese Némaság című filmjéről

2017.04.05

Pável Márta hittanár

Észrevételeink Scorsese Némaság című filmjéről

http://index.hu/kultur/cinematrix/2017/03/25/martin_scorsese_nemasag_film_kritika/ Van olyan film, amiért még egy olyan elismert rendeztő atyaúristennek is, mint amilyen Martin Scorsese, évtizedeket kell küzdenie. A Némaság alapjául szolgáló 1966-os japán regény, a katolikus Shūsaku Endō munkája ugyanis a hetvenes évek óta foglalkoztatta a rendezőt, mégsem csinálhatott belőle filmet. Hiába vette meg a jogokat 1988-ban, valami mindig megakadályozta, hogy a film elkészüljön. A Némaságot látva teljesen érthető, hogy Scorsese ide vagy oda, a stúdiók miért nem kapkodtak a lehetőség után. … Közeledve a nyolcvanhoz Scorsese már nem akar megfelelni senkinek.

Én ezt meg is értem, lehet, hogy a saját maga kételyeit, utolsó kiáltását, kérdését intézte ezzel a filmmel Istenhez.

Az AQUILA katolikus közösségünk együtt megnézte ezt a filmet, hatása sokáig tartott. Nem lehet szavakkal elmondani, mennyire felrázó volt ez hívő embereknek. Nem lehet elmondani, mit éreztünk a film után. Ez a film nekünk egy rettenetes csalódás az emberekben, egy idő után minden népből, vallásból stb. kitör az állat, és az állat sem ilyen! A buddhista szellemiségű emberek (japánok) eddig nem gyilkosként voltak  előttünk, hanem békés vallásként /filozófiaként/.

http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20170319-nemasag-kritika-martin-scorsese-andrew-garfield-adam-driver-liam-neeson.html

Igazán kiakasztó, emlékezetes és a mi lelki nyugalmunkban – ideiglenesen – igen sok mindent felbolygató volt. Mi is volt a baj vele? Rá kellett jönnünk, hogy minket Isten a tenyerén hordoz! Kérdés: miért? Nem tudjuk a választ. Mi, az AQUILA Isten SAS-aiként másképp éljük meg a krisztusi kapcsolatunkat, mint a filmben a jezsuiták. Mi úgy láttuk, és annak ellenére mondjuk ezt –, mert film után később gondolkozva  arra jöttünk rá, hogy lehet –, hogy nekünk lényeges kis részecskék, amik valamivel más előjelet adnak a filmben történteknek, esetleg több okból, kimaradtak. Talán voltak olyan lelki események, mozzanatok, amik vagy megmagyarázzák, vagy feloldják a történteket. Tudjuk, hogy Xavéri Szent Ferenc volt Japánban téríteni, tudjuk, hogy a jezsuitákhoz tartoznak azok is, akik elmentek oda. Tudjuk, hogy ők is elmélkednek stb.! Ami kiakasztó volt, hogy nekik nem válaszolt Isten, nem kommunikált velük. Nem értjük, miért nem? Isten így nem hagyja el az embert – engem eddig soha nem hagyott el –, persze okok halmaza lehet, ami miatt ez így történhetett. De nekünk emögé kellett nézni, hogy ez ne bántson minket. Aki nem így hisz, mint mi, a film után azt hiheti, hogy Isten néma, vagy talán nincs is, belehajt valamibe, majd magadra hagy. De mi tudjuk, ez így nem igaz! Megtapasztaltuk: Isten a leggyengédebben szeret, igaz, vannak engedelmességi feltételek, annak ellenére, hogy grátisz szeret, de a szabad akarat ellenében nem fejti ki a hatását. A filmben nem is az volt a lényeg – illetve az is lényeg volt –, hogy megtagadták a hitüket. Ha becsületesek és beleérzőek vagyunk, azt sem lehetne mondani, hogy én biztos nem tenném, mert egy indián közmondás szerint akkor mondjál valamit másikról, ha egy hétig az ő mokaszinjában jársz. Ilyen helyzetben nem jártunk – s nem is szeretnénk…–, hogy a kínzásokat hogy bírnánk, azt nem tudjuk, de nem szabad, és korrekten nem is lehet semmit sem mondani. A másik az, hogy ha a társainkat kínoznak, mennyire fájna? Biztos jobban, mint ha minket, hogy lehet ezt kibírni? Vagy abban az esetben kapitulál az ember? Nem lehet tudni, hogy mit tennénk, erre mi nem mondhatjuk azt, hogy mi biztos nem, vagy mi biztos igen.

De ami utána nálunk csomó kérdést vetett fel, és erősen feszegette a tudatunkat, az egy csomó más jellegű kérdés; ha a rendfőnök azt mondja a két jezsuitának, hogy ne menjenek el kedvenc volt vezetőjük után Japánba, akkor miért nem engedelmeskedtek? Ugyanis, ha nem mennek el, ez nem történik velünk, sőt lehet, hogy a többi keresztényt – az ő megtöretésük miatt – nem kínozzák meg. Kemény kérdésünk, amire nem fogunk választ kapni a földiektől: az egész Japánban való missziót ki rendelte el? Ha Jézus Krisztus, akkor biztosan megvédte volna őket. Kérdés: vannak, voltak-e azon a szinten az 1600-as években a jezsuiták, hogy közvetlen (kérdező) kapcsoltuk legyen Jézussal? Meg tudták-e tenni elmélkedésben, hogy Jézus elé állva megkérdezzék: Uram, Te akarod, hogy elmenjünk téríteni Japánba, vagy mi találtuk ki? Ha Isten azt mondja, hogy akarom, menjetek el, akkor mi biztosak vagyunk benne, hogy Isten meg is védte volna őket. De itt az Isten ijesztően néma volt. Mi ezt nem szoktuk meg, nekünk, az AQUILA-nak ez nem ismert, hogy Ő nem szól, nem ismert a némasága. Ez nekünk több okból is félelmetes, ismeretlen volt, így megrázott bennünket. Velünk Isten napi szinten kommunikál. Hogy lehet ez? Később rájöttünk, ennek talán az az előfeltétele, hogy mielőtt bármi lényegeset is teszünk, mindent megbeszéljünk; akarja-e, jó-e nekünk, benne van-e az Ő tervében stb. Pl. mikor Isten kérte tőlünk, hogy legyen templom, erre háromszor is megkérdeztünk: jól értettük Uram, akarod a templomot? S mind a háromszor azt mondta, igen. Nem volt rá telkünk, pénzünk, csak a csoport két keze, és hittük, hogy akarja, s 2 év alatt meglett, a fotó mellékelve. Az Ő tervei alapján készült egyszerű kis ékszerdoboz az Ő dicsőségére. A templomhoz a téglát megnevezte, hogy milyen legyen, minden falat és formát megadott, bárki bármit mondott, olyan lett, mint ahogy Ő akarta! A templom építését úgy segítette, hogy még az eső sem esett akkor, mikor építkeztünk, csak akkor, mikor elmentünk, akkor zuhogott. Szinte mindent jutányosan kaptunk meg, Isten mindent elénk tett, mert tudta, hogy Ő kérte. Nem tudom, hogy ez mekkora kegyelem, vagy mekkora különleges kegyelem. Az is kérdés, nagy kérdés, hogy Isten mindenkinek megtesz mindent, ha Ő parancsolta meg? Azt elképzelni sem tudom, hogy mi annyira kiemelten kegyelem hatása alatt állnánk, hogy csak hozzánk beszél az Isten, s nincs is így. Inkább azt tudom elképzelni, hogy mi A. Szt Teréz segítségével úgy tudunk elmélkedni, hogy Isten hallgatójává váltunk. Lehet, hogy a többi „imádkozó”, ha egyáltalán imádkozik és nem az ego dönt, nem hallja meg, mert olyan módszert követnek, ahol az Isten halk, lélekben szóló szava, sugallata nem jut el az emberekhez, nem jut el hozzájuk. Így döntenek majd a saját fejük szerint, és ilyen kínzásoknak és nyomorúságoknak lesznek alávetve.

(Egy hétköznapi kedvenc példám: A szerelmes ifjú nem kérdezi sem Istent, sem apját, sem anyját, jó lesz-e ez így? Ha mondják, hogy ne tegye, arra sem hallgat, majd megházasodik és rövidesen jön a pokol. Akkor előáll, miért verte meg így az Isten. Ki vert meg kit? Az nem jut eszébe, hogy nem kérdezte Istent, pedig Ő tudta volna, mi lesz ennek a vége…, maga döntött, és ezt hozta magára. Hát ez ennyi!)

Akik nem így gondolkoznak, nem tudják, hogy így működik az isteni segítség. Eddig ezzel nem is szembesültünk az életünkben, most jöttünk rá, milyen jó nekünk. Akik ezt a Némaság című filmet megnézték, azoknak ez kiakasztó, valahol rettenetes lenne. Azoknak az embereknek, akik azt hiszik: Isten közömbös, távol van, nincs is, és elhagyja az embert. Nem, nem így van, csak így tűnhet rövid időre. Így is tűnhet.

Nézzük meg Jézust: Mt 27.46 Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: "Éli, Éli, lamma szabaktani?" Vagyis: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?"

Ő Istenember volt, mégis ezt mondta, de Isten harmadnapra dicsőségben feltámasztotta. Sokszor nem látható be, mi miért nem sikerült, vagy miért fájt, de ha hosszabb távon elemezzük az életünket, akár rájöhet az ember, hogy iszonyatos nagy baj elől menekíti meg az Úr. Néha kell a tisztulási szakasz is.

Valóban rettenetes, ugyanakkor felrázó ez a film, rámutat az Isten iránti engedelmességre, hogy Isten felé feltétel nélkül hallgatók, az Úrnak engedelmes gyermekei legyünk.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Egyetértek

(Marci, 2017.04.08 18:47)

Igen, egyetértek az itt leírtakkal, és pont ezek miatt szerintem a filmnek nincs sok pozitív hatása, rossz képet közöl, tovább rombolhatja az amúgy sem jó istenképet a társadalomban.

Némaság

(Sas, 2017.04.07 12:41)

A film valóban döbbenetes.

Megrázó

(Balázs, 2017.04.06 21:34)

Sok kérdést vetett fel a film, amelyekre valóban nem könnyű válaszolni.

Némaság

(Edit, 2017.04.05 18:05)

Igen megrázó a film. Tükörként szolgál, így van.Ezt a fajta egyedüllétet, Isten csöndjét nem lehet kibírni.

Két gondolat

(Enikő, 2017.04.05 12:35)

Az írásod ismét és újból ráébresztett arra, milyen végtelenül hálás vagyok Isten kegyelméért, azért, hogy ilyen erővel van jelen az életemben, az életünkben.
Az is felmerült bennem, hogy, ha ilyen kegyetlenül irtották a keresztényeket, lehet, hogy a nyomát is eltűntették annak, hogy Isten jelen volt az életükben, hiszen ez megfelelt volna a céljaiknak.